Kerti grillező vasbólLetölthető használati útmutató

A rostély a lényeg. Az egymással szembefordított szögvasak között 3mm légrés van. Így a forró levegő akadálytalanul feljut közöttük a grillezendő anyaghoz, viszont a belőle kiolvadó levek nem csepegnek az izzó parázsra, nem lángolnak fel, így rákkeltő anyagok sem keletkeznek.

Metszet a rostélyból

Két rostély készült, és mivel a tűztér kettéosztható, megtehetjük, hogy kisebb családi grillezésénél csak felét gyújtjuk be, a másik rostély helyett egy vaslemezt teszünk, ez kb. 40-50 fokosra melegszik fel, ha erre tesszük a kész húsokat tartó tányért, nem hűl ki hamar.

Az alsó szögvasak kivezetik a folyadékokat a tűztér belső falára hegesztett U-vasból készült keretbe, onnan pedig egy gyűjtőtartályba folynak.

A tűztér 3-as vaslemezből készül, ellentétben a kereskedelemben kapható grillezőkkel, melyek 0,75-ös, jobb esetben 1-es anyagból készülnek, ezzel belépve az egyszer használatos dolgok sorába, mint amilyen például az inzulinos fecskendő vagy az atombomba.

A 3-as lemeznek köszönhetően egy előző példány mintegy 6 éve üzemel folyamatosan egy látványkonyhán látható deformálódás vagy szétégés nélkül.

A sütő súlya egyébként minden tartozékkal együtt 54 kg, a tartozékok (rostélyok, hamuzó fiók, válaszfal, stb.) nélkül 30,2 kg.

    A tűztér 800 x 300 x 100 mm-es, egy kivehető választólemezzel kettéosztható. Az U-vas keret 20 x 20-as.

A tűztér aljára és oldalára fúrt 10-es lukak bőséges levegőt biztosítanak a parázsnak. A lehulló hamu egy  vastepsibe kerül, könnyen kihúzható és üríthető.

Az állvány 30 x 30-as zártszelvényből készült.

Az egyik felére kerekeket szereltünk, jó széleseket, hogy egyenetlen talajon is könnyű legyen mozgatni.

      Készül a rács. A raktérben elfér majd akár négy zsák faszén is.

A kerék így csupaszon olyan zsenánt. A zasszony azóta is keresi egyik legnagyobb lábasát, amiből a sárhányó készült...  :)

L

Lefestve egész jól néz ki!

Ez a kép a hátoldalról készült. Jól látható az edény, amibe a különféle levek gyűlnek (egy erős mágnes tartja), valamint az a csőr, ami kivezeti a szmötyit az U-vas keretből. Látható még a levehető munkaasztal, és az, amikor csak az egyik felén van rostély, a másikon pedig a melegen tartó tálaló.

A tűztér nincs lefestve, azt az első begyújtás előtt kell lefújni tűzálló festékkel, akkor ég majd rá.

A rostélyt és a melegen tartót nem kell lefesteni, amikor forró lesz, be kell kenni vékonyan olajjal, az majd beleég.

A felavatás

Látható, hogy a festék szépen ráégett, mint ahogy az olaj is, ahova kellett

A felavatás alkalmával megsült rajta 1 kiló csirkeszárny, másfél kiló csirkecomb és egy kiló  hosszúkaraj, 1/2 kiló koktélvirsli, a zöldségek terén pedig egy cukkini, egy nagy padlizsán, 3 cső kukorica és egy csomó krumpli. Elfogyott mintegy 2 kiló faszén, amivel az elején feltöltöttük, 4 óra alatt nem kellett a szénre rátenni.

A csirkecombokat szétvágtuk alsókra és felsőkre, a felsőkkel kipróbáltunk néhány variációt - kicsontozva, bőrrel és anélkül - mindegyik nagyon finom lett.

A hús nem ég le, nem tapad a rácshoz, hiszen csak egy vékony vonalon találkozik vele közvetlenül, viszont a rácsok között is megkapja a forró levegőt, így ott is párolódik. Zamatosabb, puhább mint a más módszerekkel grillezett hús, és egyáltalán nem szárad ki.

Még most is, a képeket míg felraktam, összefutott a nyál a számban...  :)